A megoldás hatásai:
-A pénzügyi spekulánsoknak új módot kell találniuk bevételük megszerzésére, de minden más változatlan marad a világban kivéve azon gazdagok vagyona, akik kizárólag kamatokból élnek s semmilyen értékteremtő tevékenységet nem tesznek (pl: lottó 5-ös nyertese).
-Bármely ország bevezetheti, nem kell hozzá más országok támogatása.
-Külföldi beruházások pénzt többé nem visznek és nem hoznak ország határon belülre, megvalósul a nem anyagi érdekű termelés.
-Külföldi deviza átváltás megoldható, mert a pénz jelenléte a gazdaságban állandó, nem növekszik és nem is csökken legfeljebb rövid távon minimálisan. Hosszú távon változatlan marad (6 év alatt az átlag pénzállomány kilengése 0).
-Megvalósul a teljes foglalkoztatás, megszűnik a fizetésképtelenség, az érték teremtő gazdagok vagyona megerősödik, stabillá válik, nem kell tartaniuk többé a gazdaság rossz állapotától, a nyugdíj probléma stabilizálódott vagy növekvő lakosságszám esetén megoldásra kerül.

Bonusz hatások:
- Ingyenélők, segélyből, gyerekszülésből élők többé nem fognak létezni.
-A bűnözés jelentős mértékben visszaszoríthatóak lesznek (lesz börtönre is pénz, teljes foglalkoztatás mellett megszűnik a „megélhetési bűnözés”. A korrupciónak anyagi kára jelentősen lecsökken. A kár pedig jól megtéríthető lesz lebukás esetén
-Gyes helyett megvalósulhat az eddig eltöltött (pl utolsó 3 év) munkában kapott fizetés alapján kiszámolt bér biztosítása az állam részéről a szülőnek gyermek születése esetén így a gyermekvállalással továbbra is megkapja a szülő a munkában kapott bérét, de nem teszi többé lehetővé a gyermekszülésből történő megélhetést.

Megoldás mechanizmusa:
-A pénzeszköz visszahelyezése a gazdaságba 5 évenkénti megújulással. Az 5 éves időszak miatt 1 adófajtának kell bevezetésre kerülnie, a termékek megvásárlása után járó 20%-os adónak. Ez azért kell, hogy 5 év alatt visszakerüljön az első évben kiadott pénz teljes mértékben az államhoz (lásd később) illetve a termelést, a vásárlást és ne a pénz spórolását ösztönözzük.

1. évben kiadni új papírpénzt (nevezzük új forintnak) évszámmal és évenként egységes szinkóddal (pl: zöld) megjelölve a jobb átláthatóság miatt. Az új forint mennyiségét a teljes gazdaság normális működéséhez kell mérni (mindenre legyen pénz) és el kell osztani 5-el. A jelenlegi teljes(régi, mostani forintállomány, deviza nélkül) fizetőeszközből pedig ki kell vonni a piacon lévő mennyiség 1/5.-ét. Nagyon fontos, hogy az egyes években kiadott pénzek egymás között nem átválthatóak!!! A bankoknál a megtakarítások ugyan ilyen módon kerülnek feldolgozásra, elraktározásra (első évben a számlákon lévő összegek 1/5-e évszámmal kerül elraktározásra). Évszám szerint.


2.-5. évig így kell tenni. Az 5. évben elfogy a régi forint és már csak az újforint van a piacon egységesen, évszámmal és különböző színkódokkal megjelölve (pl: 1. év zöld, második év piros, harmadik év kék színű pénz, stb…). Az 5. évtől kezdve a munkáltatók nem fizethetnek bért a dolgozóknak az 1. évben kiadott pénzből (zöld) de a gazdaságban továbbra is fizethetnek vele. A vállalkozó az 1. évben kiadott pénzt az utolsó (5.) évben beválthatja új pénzre (5. évben kiadottra) az ebban az évben elért gazdasági teljesítménye alapján (teljes bevétel, APEH/NAV nyilvántartás ezt ellenőrzi is), tehát addig az összegig, amekkora bevétele volt az aktuális (5.) évben. A bankok az 1. évben kiadott pénzt a megtakarításoknál sem válthatják át új pénze. A cél nem a felhalmozás, hanem a gazdaság működtetése a pénz által. Ám a bankok egyéb módon (pl aranytömbök által) felhalmozhatnak értékekek a páncélszekrényben). Ilyen formában lehetőség nyílik egyéneknek is a pénz 5 évnél további tárolására (a nemdolgozó (5. lottó nyertes) gazdagok ilyes formán nem veszítik el a vagyonukat a pénz pedig visszakerül a gazdaságba)

Az első évben kiadott pénz a 6. évben megszűnik létezni, értékét veszti, bevonásra kerül, nem lehet már vele fizetni. Aki felhalmozta és nem fektette be, nem rakta bele a gazdaságba valamilyen módon, elveszti ezt az összeget. A bankban lévő pénzalapú első éves betétek is megszűnnek. Ezzel egyidőben az állam folytatja az 1. lépésben már felvázolt új pénz kiadását.

Az új pénz a gazdaságban az állami dolgozókon, beruházásokon keresztül jut el a magánszektorba, majd onnan vagy adók és állami bevételek formájában, vagy a 6. évben történő felhalmozást meggátolandó megszüntetéssel kerül vissza az államhoz újbóli felhasználásra (kiadásra).

Amennyiben a rendszer kiépült teljesen, a piacon lévő pénz mennyiségét a mindenkori lakosság számához is hozzá kell igazítani állandóan, megakadályozva ezzel a pénz értékének gazdasági teljesítőképességének változását. A pénz a gazdaságot működtesse, de ne az legyen a gazdaság mérőeszköze hanem mondjuk az életszinvonal.